Góra Edina vagyok. 17 évvel ezelőtt fordultak hozzám tanácsért először és kérték a segítségemet.
​17 év alatt nem csak én változtam sokat, hanem a világ is, amiben élünk:

Jó darabig magam is gyorsítottam, pörögtem, teljesítettem, kihívásokat kerestem, találtam, megfeleltem, nem feleletem meg, győztem és veszítettem. Akkor még magam sem láttam, hogy mennyire sokat. Végül elvesztettem az önbecsülésemet, az értékeimbe vetett hitet, az életbe, az emberi kapcsolatokba vetett bizalmat. Elvesztettem Önmagamat. Innen indultak az az útkeresés évei, a várakozás évei, majd a keresés feladása. Lassítani kezdtem, amíg megjelent bennem a csend. A csendet követte az életöröm, az életörömet pedig az egyre nagyobb nyitottság és az, ami most van: Egy tökéletlenül is boldog élet.

Ebben a tökéletlen életben nincs szükséges betölteni minden hiányt ahhoz, hogy a boldogság állapotát éljem. Nem szükséges tudatos teremtéssel, imával, könyörgéssel, szertartással, rituáléval, jó magaviselettel, segítő szolgálattal kiforszírozni vagy kiérdemelni bármit az élettől, a jóistentől, vagy valami nálunk nagyobbtól. 

Ott van minden a boldogsághoz, mert én magam vagyok az​.

Nem kell, hogy segítsek bárkinek. Nem kell, hogy szolgáljak bármit.
Nem kell, hogy bárkivé váljak, mert már Az vagyok.
​Ahogy Te is Az vagy.  Ez minden, amit továbbadhatok. :-)